Nagyon sok kutatás járja körül és dolgozza fel ezt a témakört. Ilyen például a Harvard Egyetem és a wisconsini Medical College által végzett kutatás, miszerint a klórozott víz ivása kismértékben növelte a végbél- és húgyhólyagrák előfordulásának az esélyeit. A végeredményt 10 másik tanulmányból vonták le, statisztikai módszerek használatával a kutatók kimutatták, hogy a két rákfajta előfordulásának gyakorisága összefüggést mutat azokkal a melléktermékekkel, amelyeket a klórozott víz képez. Más, korábbi tanulmányok ugyan jutottak ellentétes eredményekre, de sok közülük, önmagában véve nem volt jelentős, statisztikai értelemben.
Az Egyesült Államokban a vízművek 3/4-e, beleértve New York városát is, klórozott víz szolgáltatást nyújt az embereknek. A klórozás mértéke erősen változó, függ a víz forrásától és a benne található szennyeződésektől. A tanulmányok, amelyeket a kutatók elemeztek, a 70-es években készültek, amikor erőteljesebb klórozást engedélyeztek, mint manapság. A kutatók és más szakértők hangsúlyozták, hogy ez nem azt jelenti, hogy be kellene szüntetni a klórozást.